A globális gazdasági minta változásában és a hazai gazdasági szerkezet kiigazításában a kínai gazdaság új kihívások és lehetőségek sorát nyitja meg. A jelenlegi trend és szakpolitikai irány elemzésével átfogóbb képet kaphatunk a kínai gazdaság fejlődési trendjéről 2025-ben. Ez a tanulmány a kínai gazdaság fejlődési trendjét tárgyalja az ipari korszerűsítés és innováció, a zöld gazdaság és a fenntartható fejlődés szempontjaiból. , demográfiai változások, nemzetközi kereskedelem és globalizáció, valamint digitális gazdaság.
Először is, ipari korszerűsítés és innováció-vezérelt
Az elmúlt években Kína felgyorsította az ipari korszerűsítést és a strukturális alkalmazkodást, a tudományos és technológiai innovációt vette a fő hajtóerővé, végrehajtotta a „gyártóerő” stratégiáját, és előmozdította az ipari modernizációt és átalakulást. 2025-ben Kína továbbra is támogatja az „Ipar 4.0” és a „Made in China 2025” stratégiát, és elkötelezett a gyártás intelligens és digitális szintjének javítása mellett. Jelenleg az olyan élvonalbeli technológiák fejlesztése, mint az 5G, a big data, a mesterséges intelligencia és a tárgyak internete, több lehetőséget teremtett a hagyományos iparágakban. Intelligens gyártás: Az intelligens gyártás a kínai feldolgozóipar fejlesztésének legfontosabb prioritása, a jövő a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, a számítási felhő és más technológiák révén lesz, fokozatosan elérve a termelés automatizálását, a digitális menedzsmentet, az intelligens döntéshozatalt. Várhatóan 2025-re jelentősen megnő a piac mérete az intelligens gyártás területén, és a hagyományos gyártó vállalkozások felgyorsítják az intelligens gyárakká való átalakulást. A kulcsfontosságú technológiák független kutatása és fejlesztése: A kínai-amerikai kereskedelmi súrlódások és a globális ellátási lánc változásai miatt Kína nagyobb hangsúlyt fektet a független kutatásra és fejlesztésre, valamint a technológiai függetlenségre. A várakozások szerint 2025-re Kína tovább növeli K+F-befektetéseit olyan kulcsfontosságú területeken, mint a chipek, a fejlett anyagok és a biomedicina, és elősegíti a tudományos és technológiai innováció gyors letelepedését az országban. Csúcskategóriás gyártó- és szolgáltatóipar integrációja: A gazdaság felfrissülésével egyre inkább elmosódik a határ a feldolgozóipar és a szolgáltatóipar között. Az olyan csúcskategóriás gyártó iparágak, mint a csúcsminőségű berendezések gyártása, az orvosi berendezések, a repülőgépgyártás és más csúcskategóriás gyártóipar, mélyen integrálódnak a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal, mint például a kutatás és fejlesztés, a tervezés és a tanácsadás, új ipari formát alkotva. a „gyártás + szolgáltatás” és a magasabb színvonalú gazdasági növekedés elősegítése.
Másodszor, zöld gazdaság és fenntartható fejlődés
A „szén-dioxid-csúcs és szén-dioxid-semlegesség” céljának elérése érdekében Kína erőteljesen támogatja a zöld gazdaságot és a fenntartható fejlődést. 2025-ben a környezetvédelem, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és a körkörös gazdaság lesz Kína gazdasági fejlődésének fő témája, ami nemcsak a termelési módot és az élet minden területének fejlesztési irányát érinti, hanem a fogyasztási mintát is tovább érinti. Új energia- és környezetvédelmi technológiák: Kína aktívan fejleszt új energiaforrásokat, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Várhatóan 2025-re jelentősen megnő a megújuló energiák, így a nap-, szél- és hidrogénenergia beépített kapacitása. Ugyanakkor az elektromos járműipari lánc, az akkumulátorok újrahasznosítása, az új energiahordozók töltőberendezései és más kapcsolódó területek is gyorsan fejlődnek. Körforgásos gazdaság és hulladékgazdálkodás: A körforgásos gazdaság a jövő környezetpolitikájának fontos iránya, melynek célja az erőforrások hatékony felhasználása és a hulladékok maximális újrahasznosítása. 2025-re népszerűsödik a városi hulladékok osztályozása és az erőforrás-újrahasznosítás, és az olyan hulladékok kezelése, mint az elektronikai berendezések hulladékai, a műanyagok és a régi bútorok, nagyszabású ipari láncot alkot. Zöld pénzügyek és ESG-beruházás: A zöld gazdaság rohamos fejlődésével a zöldfinanszírozás és az ESG (Environmental, Social and Governance) beruházások is növekedni fognak. Mindenféle tőke és alap többet fektet be a tiszta energiába, a zöld technológiába és más területekre, és több vállalkozást támogat a fenntartható fejlődés elérése érdekében. Ezzel egyidejűleg a pénzintézetek zöldkötvényeket, fenntartható fejlődési hiteleket és egyéb termékeket vezetnek be, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat a környezetvédelemre való átállásra.
Harmadszor, a népességszerkezet változása és a társadalom elöregedése
Kína népességének szerkezete mélyreható változások előtt áll, az elöregedés és a termékenységi ráták csökkenése pedig komoly kihívásokat jelentett a szociális gazdaság számára. 2025-re Kína öregedési folyamata tovább fog gyorsulni, a 60 év feletti lakosság várhatóan a teljes népesség mintegy 20 százalékát teszi ki. A demográfiai változások mélyreható hatással lesznek a munkaerőpiacra, a fogyasztási szerkezetre és a társadalombiztosításra. Munkaerő-piaci nyomás: A népesség elöregedése a dolgozók számának csökkenéséhez vezet, fokozatosan megjelenik a munkaerőhiány problémája. Ennek kezelésére Kínának technológiai fejlődéssel és termelékenységnövekedéssel kell pótolnia a munkaerő-csökkenést. Emellett olyan politikákat is bevezetnek, amelyek ösztönzik a szülést, növelik a nők munkaerő-piaci részvételét és késleltetik a nyugdíjba vonulást. A nyugdíjágazat fejlődése: A gyors öregedéssel szemben a nyugdíjágazat 2025-ben gyors fejlődést fog indítani. Az idősgondozási szolgáltatások, a nyugdíj-pénzügyi termékek, az intelligens nyugdíjberendezések stb. széles piaci teret kapnak. Ugyanakkor az elöregedő társadalom elmélyülésével az idősek igényeit szolgáló termékek és szolgáltatások továbbra is megújulnak. A fogyasztási szerkezet kiigazítása: Az elöregedés a fogyasztási szerkezet változásait is előidézi, és jelentősen megnő az igény az egészségügy, az egészséges élelmiszerek, az idősgondozási szolgáltatások és más iparágak iránt. A fogyasztói piac fontos részévé válnak az időseknek szánt élettermékek, az egészségügy, a kultúra és a szórakoztatás is.
Negyedszer, a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció
A külső tényezők, mint például a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi súrlódások fokozódása és a COVID-19 világjárvány hatása arra késztették Kínát, hogy újragondolja globalizációs stratégiáját és nemzetközi kereskedelmi mintáját. 2025-ben továbbra is fennállnak a bizonytalanságok a világgazdaságban, de Kína nemzetközi gazdasági felépítése változatosabb lesz, és a nemzetközi partnerségek tovább bővülnek. Regionális gazdasági együttműködés: A regionális gazdasági együttműködési keretek, például az RCEP (Regional Comprehensive Economic Partnership Agreement) és a Belt and Road kezdeményezés keretében Kína megerősíti a gazdasági együttműködést Délkelet-Ázsiával, Dél-Ázsiával, Afrikával, a Közel-Kelettel és más régiókkal a piac előmozdítása érdekében. diverzifikáció és az egységes piactól való függés csökkentése. Kína kereskedelmi és befektetési kapcsolatai ezekkel a régiókkal 2025-re várhatóan erősebbek lesznek. Az ellátási lánc biztonsága és lokalizációja: A globális ellátási lánc bizonytalansága arra késztette Kínát, hogy tovább fokozza a kulcsfontosságú ipari láncok lokalizációs termelési kapacitását az ellátási lánc stabilitásának és biztonságának biztosítása érdekében. Ugyanakkor Kína előmozdítja a magas színvonalú exportipar fejlesztését, és tovább erősíti a „hazai márkák” nemzetközi befolyását. RMB nemzetközivé válása: Az RMB nemzetközivé tétele Kína számára fontos eszköz a globális gazdaságban való részvételhez. Várhatóan 2025-re tovább növekszik a határon átnyúló kereskedelemben és befektetésben használt RMB aránya, különösen az „Öv és út” mentén fekvő országokban és régiókban, az RMB versenyképesebb kereskedelmi elszámolási valutává válik.
Ötödször, digitális gazdaság és platformgazdaság
Feladás időpontja: 2024.11.03